Bejelentés


Sárkányszem Lásd a szemükkel a világot







Linkek



 




AMERIKAI SZÁRNYAS SÁRKÁNY:


 


Legelőször 1678-ban jegyezték fel sárga színű kissé pelyhes csúnya sárkány ként. Éjjel vadászik. Hátát, és szárnyát pelyhek fedik. Hatalmas szarvát sziklákon élesíti, és hogy mindig viselje fájdalmát, azzal edzi magát hogy kaktusztüskéket nyalogat. Szaglása és hallása kitűnő, éjjel jól lát, de a nappalokat különösebb módon nem szereti. Hatalmas szárnyai és karmai annak, tűzcsóvája akár a 12 métert is elérheti. Ha nem éppen vadászik, és nem barlangjában van, elképesztő magasságban repül. A legidősebb sárkány 300 évet élt meg. A nőstény 40 éves korától ivarérett, 14-18 homok-sárga tojásaiból másfél év elteltével kelnek ki a bébisárkányok.


 




APRÓSÁRKÁNY:


 


Ezek a sárkányok, nevükhöz híven, picik, körülbelül arasznyi hosszúak. Testét sűrű, selymes szőr fedi, mely bármilyen színű lehet. Fejük tetején sörény is van, ami általában a szőrük színének sötétebb árnyalata, farka végén pedig egy ugyanilyen színű, hosszú szőrpamacs található. Szárnya olyan, mint a madaraké, a tollak a sörény színében pompáznak. Különleges képessége, hogy láthatatlanná tud válni. Akármilyen helyesek is, vigyázni kell velük: szörnyű kis kópék tudnak lenni.:)


 




ARANYSÁRKÁNY:


 


Igen intelligensek és jártasak a fehér mágiában. A fekete mágián kívül mindegyiket ismerik, mondhatnánk, ők a sárkányok mágusai. Nem túl erősek, inkább a mágiával harcolnak. A fekete sárkány legnagyobb ellenségei, méretük igen változó, nagyon gyakran megnőhetnek óriásira is, de a nagyobb egyedeket a fekete sárkányok elpusztítják. Az aranysárkányok nagyon sokáig élnek, majdnem a legtovább, csak a szellemsárkányoknak, és csontsárkányoknak van hosszabb életük. Pikkelyeik arany, vagy sárgás-banra színűek fogai, karmai nem túl fejlettek. Táplálékát általában mágiával fogja, ugyanis nem rejtőzködik túl jól, mivel aranyszínű pikkelyei kitűnnek a zöld lombok közül. Fészkét tisztásokra, erős fák közé építi. A legintelligensebb sárkány, visszahúzódó, kerüli az emberekkel való összecsapást, nem úgy mint a wywernek. Pikkelyeik átlagos vastagságúak, tojásaik nagyobban a strucctojásoknál aranybarna színűek, minta nélkül.


 




ÁLOMSÁRKÁNY:


 


Az álomsárkányok, akikből a többiek fejlődtek ki, legtöbbször nem a saját alakjukban járkálnak. Derekuktól lefelé testük leginkább lila, gomolygó ködre emlékeztet. Fejük legtetejétől hosszú, sárgászöld nyúlványok indulnak, pikkelyei égszínkék színűek.Ez a sárkányfaj leginkább egy egészen más alakot ölt magára. Ha egyedül vagy maguk közt vannak a maguk által elgondolt testben vannak. Ha viszont egy embernek vagy más lénnyel állnak szemben, akkor átalakulnak olyanná, amilyenné az adott élőlény képzeli őket.Mint már említettem, a többi sárkányfaj az álomsárkányokból fejlődött ki, mégpedig úgy, hogy a sárkány túl jól érezte magát egy bizonyos testben és nem változott tovább. Aztán a másik szintén ezt csinálta, és szép lassan, folyamatosan alakultak ki a többiek.Hát, így fest a sárkányok legősibbike.


 




ÁZSIAI SÁRKÁNY:


 


Még nyugaton félnek a sárkányok erejétől, addig Keleten, nemhogy tisztelik, de bálványozzák őket. E egyedi faj teste kígyóéhoz hasonlít, szárny nincsen, repülésre nem képes. Testüket, hatalmas sokszínű pikkelyek fedik, izmos lábaik vannak, mely megengedi nekik, hogy gyorsan fussanak (2 pár láb) . Fejük mintha sárkány, és oroszlán keveréke lenne, villás nyelvük elrettenti az ellenségeket. Tüzet nem fújnak de éles hallással, és szaglóérzékkel rendelkeznek. Szarvuk csavaros, nyakukon sűrű sörény ékeskedik. Főleg a kínaiak tisztelik ezt a fajt, imáikban mindig megemlítik, és évenként ételt ajándékoznak nekik. A nőstény minden 5. Évben ivarérett, 7-8 gömb alakú fehér tojást rak le.


 




BAZILISZKUSZ:


 


A baziliszkusz képes alakot váltani, ezért nehéz észrevenni. Ha szarufára felakasztunk egy döglött baziliszkuszt, távol tartja a pókokat és a fecskéket. Az igazi alakjuk valószínűleg sárkányra hasonlít; két hosszú hátsó lába van és két mellső lába, amit csak az áldozat megragadására használ, csont-sovány. Akik a vadonban élő baziliszkusz után kutatnak, vigyenek magukkal egy tükröt, mert ha a baziliszkusz két ellenséget lát - a megfigyelőt, valamint a tükörben saját magát-, akkor saját tükörképét tartja veszélyesebbnek, és azt támadja meg, közben pedig a megfigyelő nyugodtan jegyzetelhet. Harangvirágos erdők mészköves dombvidékein él, színe barna, esetleg piszkos zöld. Harapása a legnagyobb fegyvere, ugyanis mérgező.


 




CSONTSÁRKÁNY:


 


Veszedelmes, halált keltő, rémisztő lények. Holt sárkányok csontjaiból állnak össze...de hogyan? Nekromanták, a sötétség varázshasználói képesek feléleszteni őket. Fogj egy halott sárkányt, várd meg, amíg már csak a csontjai maradnak, majd egy bonyolult varázsigét kántálva keltsd életre a csontokat. Ez a recept. A varázsigét csupán a nekromanták, ismerik, és nem adják át senkinek ezt a tudást. Viszont egy halott sárkányt feléleszteni poraiból, és ilyen borzalmas lényt csinálni, megbocsáthatatlan bűn. Mérete mindig akkora, mint az elhunyt sárkányé volt, viszont egyáltalán nem hasonlít rá. Gonosz és félelmetes. Szárnyai szaggatottak, cafatai között átjár a szél. Legjobban: a temetőkben érzi jól magát, esetleg olyan helyen, ahol egykor sokan hunytak el. Nincs szüksége táplálékra, de szívesen eszik döghúst


 




EURÓPAI KIS SÁRKÁNY:


 


Neve tökéletesen illik rá, ugyanis alig nő három méter hosszúra. Szárnyát tudja használni, repülni képes. Főleg Franciaországban él, ahol régen szobrokat állítottak neki (lásd például Notre Dame). Tüzet csak ritkán fúj, nem annyira intelligens faj, mint a szárnyas földsárkány, ugyanis beszélni, írni és olvasni sem képes sohasem. Kissé sok tapogató (így nevezik azokat az apró, érdes felületű lelógó bőrlebenyszerűségeket, melyek a sárkányok fején találhatók meg) helyezkedik el rajta. Szarva mögül két sor tüske fut végig a testén, egészen a farka hegyéig. Fürge kis lény, senkiben sem bízik meg. Egyetlen tojását éjjel-nappal őrzi a nőstény, mely ugyanúgy néz ki, mint a hím, csak kissé halványabb pikkelyei vannak


 




 ÉSZAKI JÉGSÁRKÁNY:


 


Izland és az Északi-sark havas, jeges pusztáin is tartanak megfigyeléseket sárkánytudósok. Mindezt azért, mert a fent leírt helyeken él egy ritka, intelligens sárkányfaj, melynek életmódjáról keveset tudunk. Ez az északi szárnyas jégsárkány, melyet csak északi sárkány, vagy jégsárkány néven emlegetnek, ugyanis ez a faj kifejezetten kedveli a havat és a hideget. Az évezredek múlásával pikkelyei keményebbek és fehérebbek lettek. Szinte ugyanúgy néznek ki, mint a szárnyas földsárkányok, néhány kivétellel: pikkelyeik halványabbak, csúszósabbak és jegesebbek, tapogatók helyett pofájukról jégcsapok lógnak alá. A farkuk végén lévő nyílszerű kemény tüske (ami minden sárkányfajnál megtalálható) pedig irtózatosan kemény jégdarab. A sárkány hűsítő tüzet használ, ugyanis ha igazi, meleget adót fújna, könnyen megbetegedne és akár kómába is esne. E helyett halványkék lángok csapnak fel szájából, amik ?megfagyasztják? és jégtömbbe zárják az áldozatot. Félelmetes faj. Három-négy tojása lehet életében egy nősténynek, melyet mindig elás a mély hóban. Mindig visszatér a ?fészekhez? és ellenőrzi, nem törtek e széjjel, vagy a kicsik élnek-e még.


 




FEKETE SÁRKÁNY:


 


Ez a Sárkányfaj nagyon agresszív, nem tűri meg maga mellett a többi Sárkányt, igazi magányos farkasok. Rendszerint barlangokban, vagy hegyeken élnek. Méretük eléri a 27 méter hosszúságot is de a fiatalabb példányok 14-24 méter között vannak. Tűzfújásuk van, de igen jártasak a fekete, föld, levegő és tűz mágiában, képesek újraéleszteni gyengébb Sárkányokat, vagy más élőlényeket, amelyek őt fogják szolgálni enyhén foszladozó csontváz testükkel, de bármikor visszavehetik az ajándékba adott élete. FLOWER: A legszínesebb és legfurcsább sárkány. Hajnalban aranyos kis szárnyain megcsillannak a harmatcseppek. Pont, mint a virág szirmain. Innen kapta a nevét.A szárnyai és a fején lévő dísz az esőerdőkben honos színpompás virágokat utánozza. Nem tudjuk, hogy van-e természetes ellensége, de valószínű, hogy ezt álcázásra, vagy megtévesztésre használja. A tündér sárkányokhoz hasonlóan, ők is kizárólag gyümölcsöket és növényeket esznek. Nagyon barátságos lény, főleg a többi erdőlakóval szemben. Nem szívesen repül, az erdőben nem is van rá sok alkalma. Néha kimerészkedik a tisztásokra, hogy párt válasszon magának, vagy hogy körülnézzen. Apró kis teremtmények, mindössze 3-4 méter hosszúak, szárnyai egyenként 2-2 méteresek. Tüzet egyáltalán nem okád, ha harcra kerülne a sor, inkább elbújik.


 




HEBRIDAI FEKETE SÁRKÁNY:


 


Ez a Nagy-Britanniában honos sárkányfajta agresszívebb walesi rokonánál. Minden egyes példánya 250 négyzetkilométeres vadászterületre tart igényt. A hebridai fekete hossza a kilenc métert is elérheti. Pikkelye durva, szeme fénylő, bíborpiros. Hátán borotvaéles taréjsort, farka hegyén nyílhegy alakú tüskét visel. Szárnya a denevérére emlékeztet. Fő tápláléka a szarvas, de néha nagytestű kutyákat, sőt szarvasmarhát is felragad a földről. A fekete sárkányokkal kapcsolatos vadőri teendőket hagyományosan a hebridai MacFusty mágusklán tagjai végzik el. HIDRA: Mondáinkban, hiedelmeinkben szinte kizárólag csak egyfejű sárkányok szerepelnek. Ezzel ellentétben népmeséinkre a többfejű sárkányalak a jellemzőbb. A vízőrző sárkány többfejű, lángot lövellő, óriási gyíkhoz hasonló, leányfaló szörny. E mesetípus kialakulásához nagymértékben hozzájárult a Perseus-mítosz, illetve a Szent György-legenda. hidrák, mint a fentebb látható írásban is látható, több fejjel rendelkező sárkányfélék, lábaik száma kettő vagy akár hat is lehet. Fejük száma alfajonként változhat: a kétfejűtől egészen a 20 fejűig egyaránt. Ezek a sárkányok igen ismertek a népmesékből, a királylányt elraboló sárkányok, akiket a jó lovagok győznek le, vagy akár a Herkules-krónikákból Hidrára, amelynek ha levágták egy fejét, három nőtt a helyébe.A hidrák igen ritkák a középkorban való irtásuk következtében, hegyekben és sivatagokban bújnak el ellenségeik elől. JAPÁN


 




FELHŐSÁRKÁNY:


 


Kinézete sokban egyezik, rokonával, az ázsiai sárkánnyal,(Galéria) ám kisebb és feje sokkal inkább sárkányéra hasonlít. Ezek mellett képes repülni szárnyak nélkül, sok japán sárkánykutató látta már felhők között suhanni. A neve is innen származik, Japánban a Felhők Urának is hívják. Kevesebb intelligenciával rendelkezik mint az ázsiai sárkány, ám nehéz átverni. A nőstények minden harmadik évben ivarérettek, ekkor, ha párosodnak, 10-15 tojást rak le, melyek pirosas színezetűek, fehér, villám alakú vonalakkal. A legtöbb ideig élő sárkány, akár 500 évig is elélhet, ezzel szemben az ázsiai sárkány ?csupán? 350 évig.


 




JÉGSÁRKÁNY:


 


Évente több ezer kilométert vándorol az Északi-sarkvidékről a Déli-sarkra, hogy az év nagy részében a kedvelt sötét, téli tájon tudjon vadászni. Sokan látják ekkor, össze is keverik az európai sárkánnyal. Legtöbbször 1883-ban látták, Tokióban. Tud, de nem szeret beszélni. Gleccserbe vagy jégbe vájt barlangban él, színe fehér, esetleg kékes- vagy rózsaszínes fehér. Tűzokádás helyett félelmetes jeges lehelete van.


 




KAMÉLEONSÁRKÁNY:


 


Nevetökéletesen szemlélteti különleges képességét, ugyanis képes felvenni környezete színeit. Így könnyen elrejtőzhet az emberek és a sárkánykutatók elől. Titokzatos sárkányfaj, négy lábbal és két denevérszárnnyal rendelkezik. Testéhez viszonyított hosszú nyaka lehetővé teszi, hogy repülés nélkül kiraboljon egy madárfészket. Dél-Amerika sejtelmes dzsungeliben él, távol a külvilágtól. Tüzet ritkán fúj, nem képes írásra, olvasásra és beszélgetésre. Ezen kívül eszes sárkányfaj, minden hetedik évben elrepül a költőhelyre, a Galápagos-szigetekre. Ott párosodik s hímekkel és ezek után 9-12 gömb alakú, sokszínű tojást tojik, melyekből átlagban a fióka két év elteltével bújik ki.


 




KELETI SÁRKÁNY:


 


A keleti sárkányok sokban eltérnek nyugati rokonaiktól. Többek között ez a legszelidebb faj az összes sárkány közül. Gyönyörű hosszú kígyóteste van négy karmos lába és a gerincénél végigfutó sörénye. Nincsenek szárnyai, varázslat segítségével tud repülni, úgy kígyózik, mint lábatlan rokonai a talajon. Képes a tűzokádásra, de ritkán használja, csak akkor, ha önvédelemre kerül a sor. Kizárólag gyógyfüveket eszik és friss forrásvizet iszik. Az erő a jóság és a becsületesség szimbóluma. Nemhiába az ókori Kínában a császárok jelképe volt. A Keleti sárkánynak tevefeje, bika füle, kígyóteste, tigris mancsa és sas karma van.


 




KÉKSÁRKÁNY:


 


Ez a legérdekesebb sárkányfaj mind között; olyan fokú a becsülethez való ragaszkodásuk, hogy a tundrai barbár törzseké nyomukba se érnek. Imádnak versenyezni egymással, próbálgatni, ki a gyorsabb. Nem túl hajlékonyak, de ezért kárpótolja őket iszonyatos repülési sebességük. Tűzköpés helyett, az Égi szikrát, hatalmas erejű villámlás, melyet egy mennydörgésszerű üvöltéssel együtt használnak. Lakhelyük a legmagasabb hegységek közt található, de nem szeretik a fagyos, északi hegyláncokat.


 




KÍNAI GÖMBSÁRKÁNY:


 


Az egyetlen távol-keleti sárkányfaj. Külseje igen szembetűnő. Testét sima, vörös pikkelyek borítják, fitos orrban végződő pofáját aranyszínű tüskék veszik körül. szeme látványosan kidülled. Nevét annak köszönheti, hogy ha ingerlik, orrlyukain át gomba alakú tűzgomolyagot fúj. Testsúlya 2-4 tonna, a nőstény nagyobb, mint a hím. Élénkpiros, arannyal pöttyözött tojásának héja nagyra becsült varázsszer a kínai mágiában. A gömblángsárkány agresszív, de fajtársai közelségét a többi sárkánynál jobban tűri. Néha még vadászterületét is hajlandó megosztani egy-két másik sárkánnyal. Mindenféle emlőst elfogyaszt, de legjobban a sertést és az embert kedveli.


 




LILA SÁRKÁNY:


 


A legnemesebb faj mind között, mely mindig is Cormyr földjén fészkelt. Lehetséges, hogy máshol is élnek, vagy éltek, de ma már csak egy ismert példánya van a fajnak: A Névtelen, az Utolsó. Csak körülbelüli sejtéseink vannak azzal kapcsolatban, mi történt velük. Lehet, hogy gonosz sárkányok irtották ki őket. De lehet, hogy olyan történt, amire nem is gondolnánk? Azonban mindez lényegtelen már. Egy dolgot tudok csupán a Lilák eltűnéséről: mindig van egy utolsó. Egy Lila Sárkány mindig marad. Hogy hogyan, az rejtély. Mágikus erejük oly hatalmas és sokoldalú, hogy csak a Feketesárkányokéhez és az Aranysárkányokéhoz mérhető. MAGYAR


 




 MAGYAR MENNYDÖRGŐ:


 


Ez a faj nem az álomsárkányokból fejlődött ki. Ennek a sárkánynak megvan az a különleges képessége, hogy képes irányítani a viharokat, a villámlásokat, az esőket. Innen jön a neve is. Nemigen hasonlít az őshüllőre: szomorkás arckifejezése rendkívül megtévesztő, mivel nagyon vadak. Tarkójából és farka végéből barnás-bronzos tüskék meredeznek, pikkelyei fűzöld színűek. Hatalmas kék szárnyával hihetetlenül gyorsan és sokáig képes repülni. Ezek a sárkányok nagyon szeretik a viharokat. Ha éppen ez a természeti jelenség dúl élőhelyükön, akkor csak kiállnak a suhogó esőbe és élvezik a villámokat.


 




MOCSÁRI SÁRKÁNY:


 


Más néven földsárkány. Ez a sárkányfaj az eldugott lápos, mocsaras területeken él, ahol állandó a köd és a félhomály. Kevés más ragadozó él a mocsarakban, itt ő a csúcsragadozó. Gyors mozgással és hangtalan lépésekkel közelíti meg zsákmányát. A tüzet előszeretettel használja, viszont ritkán repül. Lesből támad, ami a sárkányoknál elég ritka. Áldozatai legtöbbször csak egy zöld szempárt látnak előbukkanni a köd sűrűjéből, haláluk előtt. Ravaszságával ellentétben, nem túl agresszív faj. Nem túl nagy termetű faj, testhossza mindössze pár méter. Zöldes színűek, így könnyen beleolvadnak a környezetükbe. A szárnyuk barna, így az sem feltűnő, ha elhaladnak a mangrove erdők fáinak törzsei között. Halakkal, kétéltűekkel, és a lápos területek emlős állataival táplálkozik. Este a mocsarak közelében lévő barlangokban húzza meg magát, de barlang hiányában előfordul, hogy fészket épít magának egy viszonylag száraz területen.


 




NAPSÁRKÁNY :


 


Ez a sárkányfaj három-éltű: jól megél a levegőben, a földön és a vízben. Nyakán kopoltyúk vannak, ujjain pedig úszóhártyák feszülnek. Pikkelyei aranyos-sárga színűek és testéhez képest kicsi a szárnya. Érdekessége, hogy hosszú nyakán és farkán is vannak szárnyai, bár lényegesen kisebbek, mint az eredeti. Fején három szarv meredezik; kettő előre, egy hátra. A napsárkányoknak nincsenek különleges képességeik a három-éltűségükön kívül.


 




NORVÉG TARAJOS SÁRKÁNY:


 


A norvég tarajos meglehetősen hasonlít a mennydörgőhöz, de nem faroktüskéi vannak, hanem erőteljes, szurokfekete taréjok sorakoznak a gerince mentén. Fajtársaival szemben különösen ellenséges, állománya napjainkra erősen megcsappant. Alig van olyan nagy testű szárazföldi emlős, amit ne fogyasztana el, és  sárkánytól szokatlan módon  a vízi állatokat se veti meg. Egy bizonyítékokat nélkülöző beszámoló szerint 1902-ben a norvég partok közelében egy tarajos sárkány elragadott egy bálnaborjút. A tarajos tojása fekete, kicsinyei a többi fajhoz képest korán (már 1-3 hónapos korukban) elkezdenek tüzet fújni.


 




 VIPERTOOTH "perui vipera":


 


legkisebb, egyben a leggyorsabb röptű az ismert sárkányfajok közül. Testhossza mindössze 4,5 méter. Fején kurta szarvakat visel, pikkelye sima, rézvörös hátát fekete taréjfoltok mintázzák. A fogaiból csöpögő méreg rendkívül veszélyes. A vipertooth  bár jól elél kecskén és szarvasmarhán  annyira kedveli az emberhúst, hogy a 19. század vége felé a Varázslók Nemzetközi Szövetségének exterminátorok bevetését kellett gondoskodnia a vészesen megnövekedett vipertooth állomány csökkentéséről.


 




SÁRKÁNYGYÍK:


 


A sárkány gyíkok mint föntebb megemlítettem az első igazán sárkányszerű hüllő. A sárkány gyík elnevezés abból a tulajdonságából fakad hogy szárnya nincs. Némelyiknek lába sincs. Csúzik a földön leginkább kígyóra hasonlít. Ismertető jegyei: Sötét, vagy világos zöld pikkelyek, jellegzetes vörös szakáll. Olyan mint amilyet ma Kínában is tisztelnek. Hús evő szintén, tüzet okádni is tud. Mesterien rejtőzködik mivel nincsenek méteres szárnyai mint rokonainak. Tojása strucctojásnál kissebb zöldes piros színű. A kis sárkánygyíkok 4 hónapig szorulnak anyjuk segítségére, utána már önállósodnak. Nagy étvágyúak . Egy kifejlett példány naponta 2 szer eszik meg egy kutya nagyságú állatot. Egy kifejlett példány hossza elérheti a 8-10 m hosszúságot, testük átmérője pedig a 2 méter nagyságot is elérheti.


 




SÁRKÁNYMADÁR:


 


A sárkánymadarak egész testét és szárnyát tollak fedik, négy szarupikkelyes lába van és izmos farka (egy alfajának csupán két lába van). Tollaik között már megbújnak a pikkelyek, amik bár nem nyújtanak nagy védelmet, képesek megállítani egy gyengébb pisztolygolyó vagy lándzsa, ügyetlenebb ragadozók támadását. Gyenge pontja a figyelmetlenség, emiatt sebezhető lesből, néha akkor sem veszi észre a támadót, ha az pont elötte sétál el a látható szándékkal, hogy megtámadja.Mindenevő. Tavasszal keres párt magának, majd egy ügyetenül összerakott fészekben teszi le 2-3 tojását, de még az is csodának számít, ha egy is életben marad a védtelen, ragadozóknak könnyű zsákmányt jelentő fiókák közül. Tüzet vagy mérget nem tud fújni, karmait, éles csőrét és izmos farkát veti be támadás céljából. Könnyen szelídíthető, de hamar dühbe gurul és rátámad barátra-ellenségre. Óvatosan kell bánni vele.


 




SPANYOL KÉK SÁRKÁNY:


 


Ez a faj sokban különbözik a többi európai fajtól, ugyanis tüzet fújni csak akkor tud, ha ?pihentette száját?, vagyis ha sokáig használta tüzét, egy ideig nem tud, mert nem annyira sok benzinszerű anyagot termel, ami minden tűzfújó sárkányfaj állkapcsa alatt megtalálható. A spanyol kék sárkányt néha észlelték Franciaország déli részén és Afrika északnyugati pontjain is. Vad faj, kifejezetten szereti az emberhúst, de ha nem háborgatják, ugyanúgy értelmes lény, mint a többi sárkány. 9-15 halványkék színű tojását mindig barlangjában rejti el, a nőstény egyed vigyáz az ivadékokra, melyek 3 hónaptól kezdve akár 10 évig is benn maradhatnak a tojásban.


 




SVÉD SRÓFORRÚ:


 


A svéd sróforrú tetszetős külsejű, ezüstöskék pikkelyű sárkány. Bőre keresett varázsipari nyersanyag, védőkesztyűt és pajzsot készítenek belőle. Orrlyukain vakító kék szúrólángot fúj, mely másodpercek alatt hamuvá égeti a csontot és a legvastagabb gerendát is. A statisztikák szerint a sárkányfajok közül a sróforrúak öltem meg a legkevesebb embert, de mivel főként vad, lakatlan helyvidékeken élnek, ezt nem kell különösebb érdemnek tartanunk.


 




SZÁRNYAS SÁRKÁNY:


 


Ez a sárkányfaj több, mint 3000 éve már létezett, régen nem akarta irtani őket az ember. De, amint beköszöntöttek az 1200-as évek, a lovagok felkerekedtek, hogy megöljék az összes szárnyas földsárkányt. Ma már nagyon ritkák, de egész Európában megtalálhatók. Hosszú életű sárkányfaj, 300 évig is élhet, de ez sajnos nem gyakran fordul elő. Ha eléri a felnőttkort, azaz a századik életévét, képes lesz beszélni, írni, olvasni. A nőstény csak minden ötvenedik életévében rakhat tojást, akkor átlagban 8-13-at, melyek kicsivel nagyobbak, mint a strucctojás, de keményebbek, kissé szürkészöldebbek és nagyon forrók (anyjuknak, muszáj minden nap legalább pár lángot fújni a tojásokra, ha nem akarja, hogy kicsinyei meghaljanak.


 




SZELLEMSÁRKÁNY:


 


A szellemsárkányok a Végzet háborújában meghalt Nagyhatalmú Sárkányok szellemei. Összesen 2 ilyen Sárkány `él`, a bal oldali képen látható a Jó Sárkányok védelmezője, ő Draco, ő volt aki megalapította a Sárkány mennyországot a saját halálával. Nála nincs nagyobb hatalmú Sárkány. Csak 1 Sárkány vehette fel vele a versenyt, aki a jobb oldali képen látható. Ő a megtestesült gonosz, Drake, ő igazából Draco apja, hatalma nagyobb mint az övé, de Dracot a halála után, az Istenek megajándékozták a Hatalom erejével, így nagyjából megegyezik az erejük. Mindegyikük tudja az összes varázslatot ami csak létezik a Földön. Mindketten egy nagy háborúban pusztultak el, ahol sok Sárkány, elf, tündér, gonosz lények küzdöttek a hatalomért Draco, vagy Drake oldalán. Végülis Draconak sikerült megölnie Draket, de az visszatért a sírból, s így lett belőle Szellemsárkány. Később ő megölte a fiát, akinek szellemét visszaküldték az Istenek, hogy állítsák meg. Szellemük még ma is él és egymással harcol egy párhuzamos dimenzióban, ahova száműzték őket, az egyensúly fenntartása miatt.


 




SZERENCSESÁRKÁNY:


 


A szerencsesárkányokat könnyen össze lehet keverni keleti rokonaikkal, a Lungokkal. Ám míg a Lungok nem képesek repülni, a szerencsesárkányok igen, úgy repülnek, mintha úsznának a levegőben. Színük a hófehértől a gyöngyház fehérig terjed, szemük színe változó. Nevük szerint igen szerencsések, így jó, ha van egy ilyen sárkánya az embernek:) Tüzük kékes, ködös anyag, mellyel megzavarják az ellenséget, karmaikat és fogaikat pedig ildomos elkerülni. Énekük káprázatos: hasonló a főnixmadár dalához, ám a szerencsesárkányoké a lelki sebeket gyógyítja arany hangjával.


 




SZIBÉRIAI HÓSÁRKÁNY:


 


Ha létezik szép és elbűvölő fenevad, akkor a hósárkány az: vakítóan fehér bőre nem csupán a hideg ellen tökéletes öltözékként funkcionál, hanem egyben olyan eleganciát sugároz, mely előtt még a legszkeptikusabb egyének is kénytelenek fejet hajtani. Persze a lényből áradó méltóság ellenére a hósárkány is nagyon veszélyes, főleg mert kitűnően tudja álcázni magát, Szibéria hófehér sziklái között. Lesből támad, nem szereti a véres harcokat. Ahhoz ő túl nemes. A tüzet még csak hírből sem ismeri, leghatékonyabb támadóeszköze a fagyasztó lehelete. Testhőmérséklete állandóan 0 °C alatt van. Amint eléri a pozitív fokokat, ereje gyengül, színe elfeketedik és végül elpusztul. Ezért egyetlen ellensége van, a meleg. Testalkata inkább a macskáéhoz hasonló, mintsem a hüllőkéhez. Kecses és karcsú. Hossza 5-8 méter, szárnyfesztávolsága 10-12 méter. Kis testű és könnyű sárkány. Muszáj, mert a hideg sarkköri levegőnek nincs nagy felhajtóereje. Karmos lábával könnyen meg tud maradni biztonsággal a jégen. Csak az Északi féltekén él, az Antarktiszon nem, mert ott nagyon kevés a táplálék.


 




TÜNDÉRSÁRKÁNY:


 


A Tündérsárkány (Fairy Dragon) apró, pillangóméretű sárkány. Szárnyai is inkább egy pillangóéhoz hasonlítható. Első pillantásra csak úgy tűnnek, mintha egy csapat, repkedő virág játszana a réten. Az elbájolt, elvarázsolt erdőkben, réteken élnek, de a városokban is előfordulhatnak. Ha megtámadják őket egyszerűen eltűnnek, mintha ott sem lettek volna. A tündérsárkány nem kedveli az erőszakot, harcba szinte sohasem bocsátkozik, kivéve a hímek a párzási időszakban. Tojásaik fele akkorák mint a béka petéi. Egy levélből kis tölcsért formálnak és a nőstény abba rakja le a tojásait. A hím elszántan védi a fészket, míg a kicsik ki nem kelnek, és a nőstény vissza nem tér zsákmányszerző körútjáról. Étlapjukon apró rovarok és kukacok, kisebb pillangók szerepelnek, de beérik a gyümölcsökkel, bogyókkal is, de leggyakrabban a virágok nektárját szokták szívogatni. Egy tündérsárkány által őrzött erdő olyan csendes és mágikus, hogy jobb messzire elkerülni. A tündérrel együtt a természet szülöttei, teliholdkor egy tiszta vizű tónál születnek. A Tündérsárkány természetétől fogva immunis a varázslatokra, és képes azokat visszaverni a támadóra (Mágikus Tükör).


 




TŰZSÁRKÁNY:


 


A tűzsárkányoknak nemcsak a teste ég, hanem a szeme is izzani kezd, amikor meglátja áldozatát. A szabadság sárkánya. Ő az ég ura, vad kegyetlen, szabad, mégis gyönyörű. Lényegében egész testük lángol, repülés közben csak egy nagy lángcsóvát lehet látni belőle, hihetetlenül gyorsan repülnek. Lakóhelyük a vulkánok belseje, ahol állandó a magas hőmérséklet. Ezzel a lángolással alkalmazkodtak az itteni viszonyokhoz. Testméretük nem túl nagy, 8-10 méter hosszúak, szárnyfesztávolságuk pedig maximum 15 méter lehet. Hiszen ha nagyobbak lennének , nem férnének ki még a legnagyobb vulkánok kürtőjén sem. Ezek a sárkányok rendkívül veszélyesek, elég ha csak közel mész hozzá és annyi... Egy dologtól félnek igazán és az a hideg. Amint a testhőmérsékletük 100 °C alá csökken, erejük lecsökken és repülés képtelenné válnak. Ez azért van, mert a testükben lévő vér nem kering olyan gyorsan a hidegben. Ezért téli álmot is alszanak. Táplálékuk elég változatos, ahány sárkány, annyi fajta étrend. Azt eszik amit éppen találnak a vulkán közelében. Talán a legérdekesebb tulajdonsága az, hogy nem tudnak tüzet okádni. A hidegtől való félelme ellenére gyakran kimerészkedik a hegyekből. Ekkor repülés közben a földről nézve, éjszaka sokan üstökösnek nézik, vagy újabban UFO-nak. Érdekes módon bírják a vizet, mert a testüket borító lángok a hőt, a sárkány testéből nyerik. Amint kialszik az utolsó lángnyelv is, a sárkány meghal...


 




VÍZI SÁRKÁNY:


 


A vízsárkányok alapvetően a vízben élnek, persze levegőért feljönnek a vízfelszínre. Megtalálhatók mindhárom óceánban, illetve a nagyobb tengerekben. Nagyobb halakkal, cápákkal, illetve tengeri emlősökkel táplálkoznak. Tüzet fújni természetesen nem tudnak, de képesek a jég leheletre, amely megfagyasztja az ellenséget, vagy a leendő táplálékot. Nincs ellenségük, mert egy Sárkány se megy le a víz alá, csak egymással viaskodnak a területér, illetve a zsákmányér. Rendkívül gyorsan úsznak, és képesek a víz varázslatokra. Walesi zöldsárkány: A walesi zöldsárkány remekül beleolvad hazája buja zöld mezőibe, bár fészkét a hegyvidéken rakja, ahol  az állomány fenntartását biztosítandó  rezervátumot jelöltek ki számára. Az ilfracome-i incidens ellenére ezzel a sárkányfajjal van a legkevesebb gond. Az opaleye-hoz hasonlóan főleg juhokra vadászik, az emberek elől elbújik. A walesi zöldsárkány jellegzetes, meglepően dallamos üvöltése könnyen felismerhető. Tüzét karcsú csóvákban fújja. Tojása földszínű, zölddel pöttyözött. Zafírsárkány: Az összes sárkány közül talán a legfenségesebb látvány a kékesen csillogó, kecses zafír sárkány, amely a hegyek fölött körözve vadászik. A távolról oly kecses teremtmény azonban valójában soktonnás óriásszörny, amely egyike az ismert világok legfélelmetesebb, legnagyobb hatalmú teremtményeinek. Nagy testű sárkány hossza elérheti a 15-18 métert is a szárnyfesztávolsága meg akár 25-30 méter is lehet. A villámmágia korlátlan urai, varázslataikkal és leheletükkel ropogósra sütnek bárkit, aki nincs felkészülve elektromos támadásaikkal szemben. Volt már rá példa, hogy egy pusztító erejű villámot egy dühös zafírsárkány gerjesztett. Testükben elektromos feszültség van, ezt használják ki. Ha azonban netalántán villámálló vagy, akkor sincs sok esélyed az óriási karmokkal és fogakkal szemben. Tüzet ritkán használnak támadáskor, mert az legyengíti őket. Halakat és madarakat esznek, az emlősöket tisztátalannak tartják. Állandó lakóhelyük nincs, amerre veti őket a sors és a szelek, arra repülnek. Ők az ég vándorai. LegszÍvesebben mégis a vizek mentén érzik jól magukat.








Hírek


Szavazás






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!